„Emlékezz rá, irgalmas Jézus, hogy utad oka én vagyok!"
Mozart
Metszette: Dürer
Rézmetszési technikája olyan újdonságként hatott a középkorban, mint a 21. században az okostelefon. A magyar származású Albrecht Dürer német precizitással, és elképesztő tehetséggel alkotott. Fénybe metszett vonalak címmel Dürer metszeteiből mutat be impozáns válogatást a Bibliamúzeum. Érdemes megnézni, akár nagyítóval is.
Albrecht Dürer arra törekedett, hogy a hétköznapi ember számára érthető nyelven fogalmazza meg a vallást. Bár katolikus volt, sokat tett azért, hogy Nürnbergben is gyökeret verjen a reformáció. Dürer a német reneszánsz legismertebb alkotója, és korának legkiválóbb művésze volt, aki megértette, hogy a változások új lehetőségeket teremtenek, és halhatatlan műalkotásokat hozhatnak létre. A magyar származású grafikus, festő, író alkotásaiban megjelenik a klasszikus forma, a perspektíva, a meztelen emberi test pontos anatómiai leírása és az atmoszférikus fény.
Jó irányba változnak
A Bibliamúzeum időszaki kiállításához Thomas Emmerling magángyűjtő kölcsönözte a képeket. A német gyűjtő korábban így vallott küldetéséről: a gyűjtők alapvetően rejtőzködő típusok, néha azért, mert félnek a versenytől, máskor azért, mert a biztonsági kockázattól tartanak. Én úgy döntöttem, hogy a nyilvánosság elé állok, mert vallom, hogy a művészet mindenkié. Az a tapasztalatom, hogy amikor az emberek művészettel foglalkoznak, akár művelik, akár csak nézik, jó irányba változnak.”
Kép, szó, dinamika
A kiállítás megnyitóján a házigazda Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke úgy fogalmazott, hogy „Dürer világa az ismerős ismeretlen. Mintha mindig láttuk volna, amit most itt láthatunk, és mégis mindig meghökkenünk, hogy mennyi mindent nem vettünk még észre, és csodáljuk, hogy milyen előkelően hív minket szemlélődni (…) Dürer páratlanul tudta művészetével egyesíteni a képnek és a szónak az érzékeny dinamikáját. Alázattal illusztrál könyvet, készít passió-képeket, allegóriákat, apokalipszis-sorozatot, és éppen azért mert alázatos, képi invenciója nem nyomja el a szóbeli üzenetet. A képben fölfénylik a szó, az ige, amely a világosságot teremtette.
Dürer ismerte ezt az érzékeny dinamikát (…) Ami eljut a szívbe, az az igazán fontos. Hogy aztán a szív együtt lásson az elmével és az akarattal. Dürer tehát szemlélni tanít bennünket most is, de egyúttal arra ösztökél, hogy a szívünket is nyissuk meg annak meggondolására, vagy megsejtésére, hogy milyen tökéletes, szép és dicsőséges az Isten teremtett világa.” – zárta gondolatait a püspök.
A reformáció három nagy alkotója
A Bibliamúzeum vezetője, Timár Gabriella elmondta, hogy a kiállításon 65 metszetet csodálhat meg a közönség, a képeket az eredeti nyomódúcokról nyomtatták 1870-ben a párizsi Francia Nemzeti Könyvtárban. A képek túlnyomó része bibliai eseményeket felelevenítő műalkotás, túlnyomó többségük rézmetszet, melyeken láthatjuk Ádámot és Évát, a Passió eseményének történeteit, Krisztus elfogatását, kihallgatását, kereszthalálát. „Számos szimbolikus képet mutatunk be a közönségnek, köztük például Dürer egyik legismertebb művét, az 1514-ben keletkezett Melankóliát. Láthatjuk Dürer portréit is, hiszen a művész szívesen örökítette meg kortársait, például a nagy humanista tudóst, Erasmust. A Szépművészeti Múzeum támogatásának köszönhetően korabeli fatáblás olajfestményekkel gazdagodott a kiállításunk. Ha mindehhez hozzátesszük a Ráday Gyűjtemény tulajdonát képező Cranach-képet, akkor máris együtt láthatjuk a reformáció három nagy alkotóját. A Ráday Gyűjtemény több száz éves, korabeli könyveit is adta a tárlathoz, ezekben Dürer metszeteit is megcsodálhatjuk. A kiállításon megtekinthető különleges könyvmalmot az Iparművészeti Múzeum kölcsönözte nekünk.
A 15. század okostelefonja
A kiállítás kurátora, Horváth Gyula a 15. század menedzserének nevezte Dürert. „Már egészen fiatalon kidolgozta rézmetsző technikáját, ami olyan korszakalkotó volt, mint a 21. században az okostelefon. Alkotásai mindemellett hihetetlenül gazdagok és művésziek. Dürer mély lelkiséget és pluszt hordoz magában, miközben mérnöki precizitással tervezi az alkotásait. Az akkori technika mellett szinte hihetetlen, hogyan tudott egyetlen centiméterre 40 vonalat húzni. Azt ma sem lehet tudni, hogy akkoriban hozzáfért-e olyan ritkaságokhoz, mint az okuláré, vagy szabad szemmel dolgozott. Nagyjából 150 évnek kellett eltelnie, hogy utolérjék Dürer technikai tudását – mondta Horváth Gyula a Parókia portálnak.
Dürer műveiben gyakran felbukkan az idő és fény, ezért is kapta a kiállítás a fénybe metszett vonalak címet. A szakemberek úgy vélik érdemes leülni „Dürer” asztalához és hosszan nézegetni a mesélő képeket.
Az Albrecht Dürer műveit bemutató tárlat 2017. szeptember 20-ig látogatható a Bibliamúzeumban, Budapesten a Ráday u. 28. szám alatt hétköznapokon 10 és 19 óra között, szombatonként 10-17 óra között. A belépés ingyenes.
Fekete Zsuzsa
Képek: Füle Tamás
