Zsolt 73.

„De én mindig veled vagyok, te fogod jobb kezemet.” (23. v.)

E sorokat olvasva egy pár éves kisgyermekét sétáltató édesapa jelenik meg a szemünk előtt, aki enyhén megrogyott térddel fogja kézen őt, és óvó tekintetével az előtte álló utat fürkészi folyamatosan.

Tán a hívő ember nem ilyen kicsiny gyermek, aki az Úr Jézus golgotai kereszten bemutatott váltsághalála által, kegyelemből lehet az Atyával közösségben? – Ő fogja jobbom. Azért lehetek mindig Vele, mert Ő akarta ezt a közösséget! Ha nem nyúl le, soha nem lennénk közösségben, hisz nem hogy nyújtózni nem tudok olyan magasra, de még normálisan járni sem (2. v.). A megfelelő irányról és haladási sebességről nem is beszélve…

Az Úr Istennel való haladás azonban mégis más, mint a bevezető kép, mert ez egy mindig jó (28. v.), egy mindig valami újat hozó közösség – javamra váló (24. v.).Adja az Úr, hogy ha olykor az ellenség el is téríti figyelmünket, s lábaink elé akadályt, gáncsot vet, mindig fel tudjunk tekinteni a felénk nyúló kézre, mert azt időben megragadva nem botlunk meg, s nem tántorodunk meg!

Ajánlott igeszakasz: Mt 7,13–14; Mik 7,8

2Kor 1,15-18

Ezzel a bizalommal akartam előbb hozzátok menni, hogy másodízben nyerjetek kegyelmet; és köztetek általmenni Macedóniába, és Macedóniából ismét hozzátok térni vissza, és tőletek elkísértetni Júdeába. Hát ezt akarva, vajon könnyelműen cselekedtem-é? Vagy amit akarok, test szerint akarom-é, hogy nálam az igen igen, és a nem nem legyen? De hű az Isten, hogy a mi beszédünk hozzátok nem volt igen és nem.

Tisztázással kezdődik e levélrészlet. Pált könnyelműséggel,
állhatatlansággal, ígéretszegéssel vádolják, mert nem valósult
meg korinthusi utazása. őt bántja ez a gyanúsítás; s felteszi
a kérdést: vajon ilyen bizonytalan lenne az ő szava? Vajon
ilyen bizonytalan az az ige, amit a korinthusiak között
hirdetett? Vajon akkor az evangélium egyszerre igen és
nem? Pál nem önmagát akarja tisztázni, nem saját tekintélyét
védi, nem önnön személyiségét tolja előtérbe, hanem azt,
Akit hirdet. S nem érvekkel bizonyítja állhatatosságát - egyetlen
bizonyítéka, hitelének alapja a hirdetett ige igazsága.
Van-e hitele az általunk hirdetett Igének? Németországban
arra a körkérdésre, hogy "Kibe veti bizalmát?-, a különböző
válaszok közt - amelyekben megemlítették az államvezetést,
gazdaságot, közbiztonságot, tudományos fejlődést -,
az egyház és a papság csak 0,08%-os bizalmat kapott. A bizalom
krízisét éljük most. Szembesüljünk vele bátran, ne
bújjunk a szekularizáció, a társadalmi-politikai változások ál-érvei
mögé. Pál ezt mondja: "hű az Isten.- Az Isten hű, és
nem mi - fogadjuk el ezt. Csakis az Isten hűsége miatt lehetséges,
hogy "a mi beszédünk hozzátok nem volt igen és
nem-. Csak az Isten beszédének igazsága tesz igazzá bennünket.
A sareptai asszony is ezt mondja Illésnek: "Most tudtam
meg, hogy te Isten embere vagy, és hogy az Úrnak beszéde
a te ajkadon: igazság.- (1Kir 17,24)
Csak akkor hiteles a beszédünk, ha maga az Úr áll mellé.
"Nem küldöttem őket, mégis prófétálnak- - nem a prófétálás,
nem is a lelkipásztori palást hitelesíti a szót. Az egyház elveszített
hitelességén csak bűneinek őszinte, nyilvános beismerése
segíthet! Az Egyház azért veszítette el hitelességét,
mert maga sem hitt abban, amit hirdetett. Aki hit nélkül hirdeti
Istent, megérdemli a hitelvesztést. Valaki egyszer azt
mondta: "Csak olyat mondj, amiért érdemes meghalni! Mást
nem érdemes.-

Áhítatok az év minden napjára.
Felekezetközi, nemzetek közötti kiadvány 33 nyelven.
Kiadja a Magyarországi Metodista Egyház.