Olykor határokat feszeget, olykor hidakat épít, de minden esetben kilép a templomkerítésen kívülre, hogy olyanokat is elérjen, akiket korábban nem. Bóna Zoltán portréja.
A Biblia akkor tölti be szerepét, ha a papír és festék olyan üzenetté válik, amelyből élő hit fakad – vallja Karasszon István, aki hivatásának tekinti, hogy az ószövetség-tudomány szeretetére nevelje a teológushallgatókat.
Egy hivatását szerető, ám egyháza tanításaiban megingó katolikus pap és egy nyakas kálvinista családból származó fiatal nő egymásra és Istenre találásának története.
Már gyerekkorában kiválasztotta magának a könyvtár. A hobbija lett a hivatása, így a Ráday Könyvtár második otthonává vált, idén pedig elnyerte a könyvtárosok legnagyobb szakmai kitüntetését, a Szinnyei József-díjat. Kovácsné Pázmándi Ágnessel beszélgettünk.
Huszonhat évesen választották meg gyülekezeti gondnoknak, ezt a szolgálatot hite szerint csak alázattal lehet betölteni. Vulkanológiával foglalkozó keresztyén kutató, aki fontosnak tartja, hogy hitet és tudományt soha ne állítsuk szembe egymással.
Papgyerek volt a kommunista érában, nem tanulhatott tovább, de rajzolni szeretett – ez volt az egyik menedéke. Dizseri Eszterből író, rajzfilmes reklámszakember és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál megálmodója lett. Bátor és mesébe illő életéről otthonában kérdeztük.
Vannak pillanatok, amikor ki kell állni magunkért, és vállalni múltunk örökségét. Jókay Károly mesélt nekünk családjáról, személyes útjáról és a szemléletformálás fontosságáról.
A kisgyermekes időszakról és a kamaszok útra bocsátásáról,
a társas lét előnyeiről, szabadságról és tiszteletről meséltek nekünk a házasság hete idei arcai.
Bibliaórát, filmklubot tart, de nem a parókián. Evangélizál, de nem egyházias közegben. Ő az a megszólítható lelkipásztor, aki együtt kúszik-mászik a rábízottakkal, testi-lelki épségükért is felelősséget vállal – ha kell, a fegyverek erejével.
„Életem tevőleges segítője volt, de nem csak az enyémnek: bölcsességével, kedvességével és Isten-hitével minden hozzáfordulónak segített. Mély, meghitt kapcsolatunk volt, tulajdonképpen ő volt az én pótnagymamám” – fogalmaz Dizseri Eszter, akit Zsindelyné Tüdős Klára életéről és örökségéről kérdeztünk.
Készen kapott válaszok helyett jó kérdéseket kutat. Szívesen bújja az igemagyarázatos könyveket, de van, amit csak szépíróként tud elbeszélni. A félig magyar, félig szír származású református lelkésszel, Masri Mona Aichával beszélgettünk.
„Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem, egyenest oda fog folyamodni” – ezzel a versrészlettel felelt Bibó István ’56-os államminiszter, amikor védőügyvédje 1957-ben azt javasolta neki, mindenképpen kérjen kegyelmet politikai perében. Bibó István életéről, jelleméről és hitéről unokáival, Bibó Istvánnal és Bibó Andrással beszélgettünk.
Református lelkész akart lenni, végül divattervező lett, méghozzá sikeres. Egyedi szabású és kivitelezésű kabátjait Európa-szerte és a Távol-Keleten is forgalmazzák. Üzlettársával, aki egyben ikertestvére is, azt vallják: a divat van az emberért, és nem fordítva. Az Ille/Olla alapító-tervezőjével, Illéssy Lenkével beszélgettünk.
„Az osztrák követségről átküldtek egy fehér vöröskeresztes autót 1956 őszén, hogy ha nyugatra szeretnénk menni, itt a lehetőség. Nagyapám azonban olyan erős kulturális meghatározottsággal volt magyar kálvinista, hogy nem volt kérdés a maradásunk” – meséli Szacsvay Éva néprajzkutató, Ravasz László egykori dunamelléki református püspök unokája.
Hazánk nemcsak küld, de fogad is misszionáriusokat. Lelkész- és gyülekezeti körökben szeretetnek és megbecsülésnek örvend egy holland házaspár, Marco de Leeuw van Weenen és felesége, Janneke, akik húsz évvel ezelőtt érkeztek hazánkba, hogy református közösségeket segítsenek a hit útján. Hogy mit jelent mindez, arról kisdorogi otthonunkban meséltek nekünk.
B. Tóth Klára lélekszárnyakról, sánta verslábakról, inspirációról, folytonosságról, tanításról, tanítványokról, találkozásokról, alkotótáborokról és a családjuk élő emlékezetéül szolgáló otthonáról mesélt.
Egész életében az igazságot képviselte, de sosem ment fejjel a falnak. Egyaránt merített a városi és a falusi kultúrából, mégis ez utóbbi jelentette számára azt a közeget, ahol a legtöbbet inspirálódott és inspirált. Az ormánsági falvak kultúrájáról, a magyarság lelki arcáról és a befogadásról beszélgettünk Bereczky Ildikó református lelkésszel.