A zene sohasem lehet öncélú, az improvizáció pedig személyiségünkről árulkodik. A dzsessz, bár alapvetően rétegműfaj, mégis önzetlen. Nagy János kurzusokkal is segíteni szeretné azokat, akik számára fontos ez az igényes önzetlenség.
A problémák szőnyeg alá söprése és az indulatkitörések helyett az igazi megoldás a kommunikáció – vallja Miklya Luzsányi Mónika író, szerkesztő, publicista, akivel „Egyedül nem jó...” című új könyve megjelenésének apropóján beszélgettünk.
„Az az egyház, amit én ismerek, nem vonzó azok számára, akiket helytelenít, sőt, inkább elriasztja őket. Jézushoz viszont épp azok vonzódtak leginkább, akik a legkevésbé hasonlítottak rá.” Philip Yancey amerikai keresztény író-újságíróval beszélgettünk.
Vallja, hogy a lelkészek vannak a gyülekezetekért, de ezzel senki sem élhet vissza. Hálás tud lenni a bejáratott dolgokért is, nem akar mindig forradalmit alkotni. Ezzel együtt komolyan változtatott életmódján, a legfiatalabb esperesként sokak számára mutat példát a vezetés, a szolgálat terén.
Hogyan tud egy gyülekezet a körülötte élők javára lenni? Mikor jó az igehirdetés? Miért és meddig érdemes a lelkészi szolgálatba beépíteni a lélektan eredményeit? Thoma Lászlóval, a Gazdagréti Református Gyülekezet lelkészével beszélgettünk.
Görgey Etelka mesélt nekünk írásról, az elbeszélések közösségformáló erejéről, jövőképről, az érthető beszéd fontosságáról, a nehezen megközelíthető egyházról és a lelkészi szerepekről.
Csupán egy évet járhatott középiskolába, mert miután kitelepítették őket, tizenhat évesen neki kellett gondoskodnia idős szüleiről. Álma, hogy tanulhasson, mégis teljesült.
Mindene a tanítás, azt mondja, ez készteti arra, hogy újra és újra képes legyen artikulálni, amit értéknek tart, és másokat is inspiráljon. Diákjainak segít rátalálni saját hangjukra, arra a karakterre, amely képes megszólítani a ma emberét.
Nem sok anyuka ébred úgy Budapesten, de egész Magyarországon sem, hogy én mától macikészítő leszek. Játékmackókat fogok gyártani és beteg gyerekeknek ajándékozom, hogy egy kis mosolyt csaljak az arcukra. Somlainé Kiss Viktóriával ez történt.
Vajon milyen örökséget hagyhat unokáira az az ember, aki súlyos terheket cipelt? Egyáltalán, van-e folytonosság az egymást követő generációk életében? És vajon szárba szökkenhet-e az elvetett mag, ha semmi jele annak, hogy valaha kikel? Ezekről kérdeztük az alig több mint egy éve elhunyt Pánczél Tivadar református lelkész unokáját, Pánczél Csilla közgazdászt.
Választ nem talált, de megnyugvást igen – mondja Damásdi Eszter, aki öt testvérével maradt fiatal édesanyjukra, amikor lelkipásztor édesapjuk egy váratlan megbetegedés következtében harmincnégy évesen elhunyt. Hogyan élte túl a család a tragédiát? Fel lehet-e dolgozni az édesapa hiányát? Mi jó származhat mindebből?
Miért engedte meg Isten egy háromgyermekes család szenvedését? Vajon milyen sors vár a bosszúért kiáltó fiúra, akitől elvették az édesapját? Jelenthet-e bármit az istenhit, amikor életről és halálról van szó?
A közép-európai felsőoktatási intézmények között unikális a Károli, hiszen az egyetlen olyan református egyetem, amelynek vannak világi karai is. Szeptemberben több mint 7700 hallgató ült be a padokba, többségük a bölcsészettudományi karon tanul. Sepsi Enikővel, a BTK dékánjával beszélgettünk.
A népesség csökkenésének megállítása a magyarság egyik sorskérdése. Balog Zoltán református lelkipásztor, az emberi erőforrások minisztere azt mondja: minden gyermeknek örülnek, akár természetes, akár mesterséges úton fogant és jött a világra.
A házasságban a szexuális probléma csupán tünet, ami arra utal, hogy az élet más területein is problémák vannak. Az intim élet zavarai valójában érzelmi és kötődésbeli dimenziók.