A sport hazafiasságra, bajtársiasságra és nemcsak az egymás ellen, de az egymásért folytatott küzdelemre is megtanít. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a hit – mondta Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke portálunknak adott interjújában a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Károli Gáspár és lelkésztársai Vizsolyban közreadott első teljes magyar nyelvű Szentírás minden idők legnagyobb hatású bibliafordítása magyar nyelvterületen. A fordítási és nyomdai munkálatokról, a fordítók kilétéről, a korabeli viszonyokról és a vizsolyi biblia hatásáról beszélt Szabó András irodalomtörténész a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
"Ma már együttesek százai játszanak eredeti népzenét az országban, ez a mi fiatalságunk idején egészen másképp volt. A népzenével foglalkozni cikinek számított" – mondta "A hangszeres népzene feltámadása" címmel tartott előadásában Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncház-mozgalom egyik elindítója.
Szerinte éneket tanítani a legnehezebb, igaz, nála az is kaphatott ötöst, aki nem tudott énekelni. Szerinte ugyanis a műveltség komplex dolog, amire néha könnyebb szert tenni a szabad ég alatt, mint az iskolapadban. Sikeres karvezetőként pedig néha jobban szereti a próbákat, mint a fellépéseket. Szabó Szabolcs karnaggyal, nyugalmazott magyar–ének szakos tanárral beszélgettünk.
Ekként nevezte őt későbbi legnagyobb politikai ellenfele, Kossuth Lajos. Gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász a modern Magyarország egyik megteremtője volt. Szellemi hagyatéka ma már hungarikum. Hogy miért, arról Csorba László történész és Szabó Szabolcs karnagy, irodalomtudós beszéltek a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Eleinte kuruzslónak bélyegezték, az általa feltalált készítményt pedig betiltották. A betegek mégis özönlöttek kisvárdai otthonához, sokan azt állították: cseppjei segítségével gyógyultak meg. A Béres Csepp ma már hungarikum – a gyógyszerkészítmények között elsőként lett azzá. Id. Béres Józsefre emlékezett unokája, Béres Marcell a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Marslakók – némi humorral fűszerezve így nevezték Amerikában azokat a magyar tudósokat, akiknek a szellemi teljesítményéhez az egész világon alig néhányan értek csak fel. A Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő és Kármán Tódor nevével fémjelzett sorba illeszkedik Neumann Jánosé is.
A Jézus Krisztusba vetett hitről beszélt Balog Zoltán református lelkész, emberierőforrás-miniszter a XII. Harkányi Szabadegyetemen tartott istentiszteleten.
A magyar szellemi élet összefogása érdekében tett kísérletek egyike a 2012-ben alapított, Széchenyi István szellemi örökségére építő Stádium Társadalmi és Kulturális Hírlap. A lapot Fazekas István felelős szerkesztő mutatta be a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
A hungarikumok kiemelt magyar értékek, amelyeket a magyarság önmagával, a világnak pedig legalább egy része a magyarsággal azonosít – mondta Birinyi József népzenekutató, a Hungarikum Szövetség elnöke a XII. Harkányi Szabadegyetemen tartott előadásában.
Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátora a hungarikumtörvény alkalmazásáról és az értékgyűjtés lépéseiről beszélt a XII. Harkányi Szabadegyetemen, melynek témája idén a hungarikumok voltak.
Rajtam áll, hogy magyar leszek-e vagy sem, mert az, hogy ide születtem, a Kárpát-medencébe, még nem jelent semmit – jelentette ki Magyarnak lenni lehetőség címmel tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Kiemelt magyar értékek, amelyeket a magyarság önmagával, a világnak pedig legalább egy része a magyarsággal azonosít – ezek a hungarikumok. Hogy mi és miért lesz hungarikum, arról Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke beszélt a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Vajon milyen lehet a magyarság lelki arca? – ezt a kérdést próbálja megválaszolni a Harkányi Szabadegyetem, amely tizenkettedik alkalommal nyitotta meg kapuit az elmúlt hét végén. A hatnapos rendezvény témája idén a hungarikumok.
Miként válhat egy kézzel készített csipke a hazaszeretet kifejeződésévé? – A többi közt erről is beszélt Fáyné Tornócky Judit a hunnia csipkéről szóló előadásában a XII. Harkányi Szabadegyetemen. A jellemzően a magyar népművészet motívumkincséből építkező, vékonyszálú, ugyanakkor szövési technikája miatt rendkívül időtálló csipkét a két világháború között álmodta meg Fáy Aladárné szül. Edvi Illés Gizella. A gondosságot, feszességet és finomságot igénylő csipke megmunkálása a képzőművészetben is domináló német minták elleni lázadás is volt egyben. A hunnia csipke megihlette a kor híres református jelmeztervezőjét, Zsindelyné Tüdős Klárát is, aki a népviseletek ihlette ruhakölteményeihez hunnia csipkét is szívesen használt fel.
Az előadást a XII. Harkányi Szabadegyetemen rögzítettük.