„Helytelen dolog ráerőszakolni az Istent valakire, akinek nincs rá szüksége. De még rosszabb távol tartani valakitől, aki úgy érzi, hogy nagyon nagy szüksége van rá."
Thornton Wilder
Megérkezők temploma
Új templomukért és gyülekezeti központjukért adhattak hálát a kerepesi reformátusok, akik hosszú vándorlás után leltek közös otthonra Szilasligeten.
Püspöki felszentelő imával és a nemzeti színű szalag ünnepélyes átvágásával avatták fel a Kerepesi Református Missziói Egyházközség újonnan épült templomát és gyülekezeti központját 2023. április 30-án, vasárnap. A szalagot Balog Zoltán dunamelléki püspök és zsinati lelkészi elnök, Nyilas Zoltán északpesti esperes, Koncz Zoltán kerepesi lelkipásztor és Vécsey László országgyűlési képviselő vágták át, majd a szadai kórus énekét követően Balog Zoltán püspök igehirdetésével folytatódott az ünnepség.
A vándorló Isten népe
Az egyházvezető a Krónikák első könyve 23. fejezetének a Bibliaolvasó Kalauz által aznapra rendelt igeszakasza alapján prédikált, a megérkezés gondolatát kiemelve. „Dávid nemcsak azt értette meg, hogy nem vele kezdődik az élet és nem vele végződik, hanem azt is, hogy ez a megérkezés nem biztos, hogy örök” – fogalmazott. Mint kifejtette: amikor egy jelentős vállalkozásának teljesítésekor megérkezik az ember, nyugalmat érez, és ezt a kerepesi reformátusok is tudják, akik szintén megérkezők, hiszen kevesen akadnak közöttük, akik Kerepesen születtek volna. A megérkezés áldásait éppen ezért nem is kell megkérdőjelezni, mégis emlékeznünk kell arra, hogy útonjárók vagyunk.
„Ha mozdulunk, annak van oka. Dávid életének az volt a titka, hogy nem az okát kereste annak, miért kell bujdosnia, hanem a célját kereste. Ott kezdődik a keresztyén élet, ha nemcsak azt nézzük, milyen okból történt velünk valami, hanem megkérdezzük azt is, hogy mi a célja. Életünkben nem történnek véletlenek, és ha megértjük a célt, a rossz is javunkra válhat. Ha saját fájdalmunk, félelmünk, sikerünk foglalkoztat minket, akkor csak magunkkal foglalkozunk, de ha Istenre figyelünk, akkor megértjük a célt.”
Balog Zoltán arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy a templom akkor tölti be a hivatását, ha ott valami nagyon fontosat tudunk elmondani – nem magunkról vagy egymásról, hanem arról, hogy mit tett velünk az Isten. A templom ezért Krisztus békéjének eszköze, amelyből akkor lesz áldás mások számára, ha továbbadjuk mindazt, amit megértettünk abból, hogy mi célja van életünknek.
Minden név mögött ott van egy történet – emlékeztetett a püspök. „Úgy megérkezni valahová, hogy a lelkünk is odaérjen, az mindenki számára hosszú út. Nekünk együtt kell mennünk, hogy ez a sok-sok személyes út összetalálkozzon Jézus Krisztusban. Lélekben vándorló nép vagyunk, akkor is, ha a letelepedés biztonságának érzete van bennük. A vándorló Isten népe vagyunk. Nyitva kell tartanunk az életünket Jézus Krisztusra és az ő üzenetére, mert mi akkor tudjuk Őt közel magunkhoz, ha újra és újra elindulunk felé.”
Megérkezés a pusztai vándorlásból
Az igehirdetést követően Nyilas Zoltán északpesti esperes mondott fohászt, majd megnyitotta a nyilvános presbiteri gyűlést.
Az egybegyűlteket Koncz Zoltán kerepesi lelkipásztor köszöntötte. Beszédében ő is a pusztai vándorlásból való megérkezés hasonlatával élt. Reméli, hogy új otthonukban a gyülekezet lelki házzá épülhet, ahol Isten gyermekeivé, Jézus Krisztus tanítványaivá, az Úr jó szolgáivá válhatnak. Kiemelte: elsősorban a Szentháromság Istennek kell köszönetet mondani azért, hogy rájuk tekintett és megáldotta őket. Ezután háláját fejezte ki a magyar kormány, a Dunamelléki Református Egyházkerület és az egyházmegye támogatásáért. Egyenként köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a kerepesi reformátusok álmának megvalósulásához, és akik nélkül ma nem lenne templomuk.
Kerepes a budapesti agglomeráció gyűrűjében, a főváros és Gödöllő között található, ahová a Kárpát-medence minden tájáról érkeznek családok. A Kerepeshez tartozó Szilasliget, ahol a reformátusok többsége él, valaha nyaralóövezet volt, ez jelentősen meghatározza a település mai arculatát. Az elmúlt évtizedekben a környék települései folyamatosan növekedtek, ez a helyi református közösségek megerősödését is segítette. Így indulhattak el az önállósodás és a templomépítés irányába Csömör, Nagytarcsa és Kerepes gyülekezetei, amelyek hosszú éveken keresztül Kistarcsa szórványai voltak.
A Kerepesi Református Missziói Egyházközség hivatalosan 2011-ben, Riskó János és Riskó Márta lelkipásztorok szolgálata alatt jött létre, majd 2012 októberétől Koncz Zoltán vette át a gyülekezet szervezését és vezetését. Az elmúlt évtizedben a Szilasligeti Közösségi Ház, a kerepesi Szabó Magda Művelődési Ház és családi házak adtak otthont az istentiszteleteknek és a gyülekezeti programoknak. A kerepesi gyülekezet 2021-ben már 40-50 templomba járó és 70-100 egyházfenntartó reformátussal számolt.
2018-ban érkezett el a lehetőség a gyülekezeti központ építésére, amikor a magyar kormány és a Dunamelléki Református Egyházkerület 260 millió forintot biztosított erre a célra, az összeget a kerepesi reformátusok és magánszemélyek 10 millió forinttal egészítették ki. A tervek 2020 végére készültek el, a megvalósítás és a gyülekezetszervezés elé a járványhelyzet komoly akadályokat gördített, az alapkőletételre 2021 májusáig kellett várni. A megálmodott épület a fákkal, bokrokkal tarkított szilasligeti nagyréten épült fel – írtuk az alapkőletételről szóló beszámolónkban, amely ide kattintva olvasható el.
A Kerepesi Református Missziói Egyházközség hivatalosan 2011-ben, Riskó János és Riskó Márta lelkipásztorok szolgálata alatt jött létre, majd 2012 októberétől Koncz Zoltán vette át a gyülekezet szervezését és vezetését. Az elmúlt évtizedben a Szilasligeti Közösségi Ház, a kerepesi Szabó Magda Művelődési Ház és családi házak adtak otthont az istentiszteleteknek és a gyülekezeti programoknak. A kerepesi gyülekezet 2021-ben már 40-50 templomba járó és 70-100 egyházfenntartó reformátussal számolt.
2018-ban érkezett el a lehetőség a gyülekezeti központ építésére, amikor a magyar kormány és a Dunamelléki Református Egyházkerület 260 millió forintot biztosított erre a célra, az összeget a kerepesi reformátusok és magánszemélyek 10 millió forinttal egészítették ki. A tervek 2020 végére készültek el, a megvalósítás és a gyülekezetszervezés elé a járványhelyzet komoly akadályokat gördített, az alapkőletételre 2021 májusáig kellett várni. A megálmodott épület a fákkal, bokrokkal tarkított szilasligeti nagyréten épült fel – írtuk az alapkőletételről szóló beszámolónkban, amely ide kattintva olvasható el.
Az Úr épített házat
A nyilvános presbiteri ülés ezután további köszöntőkkel folytatódott. Vécsey László országgyűlési képviselő a templomépítési szándék megfogalmazásától a vasárnapi ünnepélyes pillanatig végigkísérhette az építkezés fázisait. Beszédében kiemelte: az Úr építette ezt a házat, amellyel nemcsak Kerepes lett gazdagabb, hanem a megye és az egész ország is.
Gyuricza László kerepesi polgármester az egész város nevében köszönte meg mindazt, amiben a templomépítés által részesültek. Megfogalmazása szerint áldott az a polgármester, akinek az idejében alapkőletételre és megnyitóra is sor kerül. Ezeket az áldott pillanatokat egyik elhunyt gyülekezeti társuk, Boros György emlékének ajánlotta.
A kerepesi kórus énekét követően Balog Zoltán püspök kért áldást a gyülekezetre, az ünneplés ezután szeretetvendégséggel zárult. A kerepesi megérkezettek Krisztus felé vezető közös útja azonban tovább folytatódik.
Barna Bálint
Képek: Vargosz
