Megismerni saját hagyományainkat és felelősségteljes tudást művelni egy adott közösségért, családjainkért – vallhatjuk reformátusként. Hogyan tesszük ezt a nyilvánosság előtt? Tudunk kálvinistaként reagálni a körülöttünk lévő világra?
A téli hideg beálltával vajon eléri-e célját az új hajléktalantörvény? Tényleg a szállókon vannak azok a hajléktalanok, akikkel már nem találkozunk az utcákon? Egyáltalán, kiből lesz a hajléktalan, és van-e út visszafelé? Hogyan segíthetünk mi? Ezeken a kérdéseken gondolkodtunk szociális szakemberek segítségével.
Harmincmilliárd forinttal támogatja a magyar kormány református óvodák létrehozását, amiből közel 70 projektet tudnak finanszírozni. Országosan 47 új óvoda épül, ebből 16 Dunamelléken.
Vajon miért és hogyan érdemes belevágni a fejlesztésekbe? Erről kérdeztük a projekt felelőseit.
Miközben erősödnek a nőtől férfias, a férfiaktól nőies viselkedést elváró hangok, lassan az is megkérdőjeleződik, hogy férfiről vagy nőről beszélhetünk-e a biológiai nem alapján. De vajon mire született reakcióul ez a tendencia, és milyen jó hírünk van nekünk, keresztyéneknek azok számára, akik így akarnak érvényt szerezni egyediség iránti vágyuknak?
Bár a Vatikán titkos levéltárainak tartalmára nem derült fény, számos zavarba ejtő kérdésre kaphattak választ a kérdezők a Szólj be a papnak! budapesti vitaestjén.
Szörényi Leventével és Bródy Jánossal beszélgettünk az István, a királyhoz vezető útról, a darab örök érvényű üzenetéről, utóéletéről, valamint a terveikről.
A reformátusság szerves részét képezi a magyar történelemnek. A Hagyomány, Identitás, Tudomány konferencia szervezői ezt szeretnék elmélyíteni a reformátusokban és magyar emberekben egyaránt. A népmozgalmi adatok azonban borús képet mutatnak, ezért közösen kell tennünk az emberek megszólításáért.
Isten „csak arra jó”, hogy vigasztalódjunk, miután túltettük magunkat a Mikuláson és a fogtündéren? Vagy Ő csak a számon kérő szülők állandó hangja a lelkünkben? A kérdéssel Luther Márton is találkozott. Az ő istenképe folyamatosan alakult át, amely milliók életére van hatással mind a mai napig.
„Istennek az az egyik ajándéka, hogy nem vagyunk egyformák" – Orosz Gábor Viktor előadásából megtudhattuk, hogy nem csak a szépségipar formálhatja át a testünket, de a szeretet is megszépíthet, ha örömöt kelt bennünk.
Bár a technológiai fejlődés egyre inkább a mesterséges intelligencia irányában halad, az embert, az etikát és az erkölcsöt nem lehet kihagyni a folyamatból. Ma a Biblia sokak szemében túl réginek és megbízhatatlannak tűnik, pedig még a posztmodern üzletpolitikai problémákra is ad válaszokat.
Nehezen tudom elképzelni, hogy van ember, aki még nem alkotott közösségben. De naponta tapasztalom, hogy az emlék feledhető, hogy egyedül akarunk megoldani egy feladatot, segítséget nem kérve és nem fogadva, küszködve, a munka legcsekélyebb öröme és áldása nélkül. Pedig igazából csak közösségben, közösségnek alkotni jó.
Sokan fenntartásokkal, gátlásosan ültek le zenélni és énekelni, végül vidám, felszabadult zenészként mentek el. Tóth Orsolya műhelyében mindenki azzá lehetett, aki és ami valójában: zenét szerető és alkotó, közösségi ember.