Az életet általában rövid sprintekben mérjük, mégis hosszútávfutásról van szó, amelyhez megújuló energiaforrásokra van szükségünk. Paul Ch. Dondersszel, a nemrégiben magyarul is megjelent Reziliencia című könyv szerzőjével beszélgettünk a lelki ellenálló képesség fejlesztéséről és a kiégés megelőzéséről.
Zsengellér József váltja a Károli Gáspár Református Egyetem rektori székében idén szeptembertől Balla Pétert. Az egyetem leendő vezetőjét az intézmény anyagi forrásairól, az egyházhoz és az államhoz fűződő viszonyáról, valamint a Károlin folyó oktatásról és tudományos életről is kérdeztük.
Amikor egy gyülekezet tábort szervez, fenntartói járulékot szed, hivatalos adatokat rögzít, az adatokat szabályosan kell tárolni és könyvelni. Ebben nagy segítséget jelent az Ariadne nevű program, amelyet folyamatosan fejlesztenek kerületünk több száz gyülekezetének bevonásával.
Szívügyének tartja, hogy a fél éjszakákat helyben töltő, pizsamás-papucsos teológusok szempontjait is figyelembe vegye, de elkötelezett a szakmaiság mellett is. Szabó Erika könyvtárvezetővel a Török Pál Könyvtárról beszélgettünk.
A Református Zenei Fesztivál küldetése, hogy megmutassa a világnak a kultúránkat, a hitünket, az oktatási intézményrendszerünket és a tehetségeinket is. Böszörményi Gergely fesztiváligazgatóval beszélgettünk.
A háború elől menekült vissza szeretett gyermekkori gyülekezetébe, ahol ismét otthonra lelt – és lehetőségre, hogy másokért tegyen. Egységről és összetartozásról egy délvidéki gyülekezeti tag szemével.
Vallja, hogy Istennek csak a legnemesebbet adhatjuk, erre törekszik kántorként, művészként, magánemberként. Hálás, mert Isten a zene által nagyon meggazdagította, célja, hogy a zenélésen keresztül is az evangéliumot hirdesse.
A Szentírást népszerűsíteni rendkívül bonyolult feladat. Komoly munkát igényel az is, hogy széles tömegek számára érthető nyelvezetű legyen. A Magyar Bibliatársulat főtitkárával, Pecsuk Ottóval beszélgettünk.
A gyülekezet, ahol mindenki egyformán fontos. A simontornyai reformátusok békességben, egyetértésben, dunamelléki „végvárként” gyakorolják hitüket. Lelkészük húsz éve ragaszkodik hozzájuk, kántoruk tizenkét évesen szolgál az istentiszteleteken.
Egy lány, aki leszereli a fiúkat a teológusfocin. Egy lelkészjelölt, aki feladta addigi elképzeléseit a jövőjéről, hogy kövesse az elhívását. De vajon merre vezet a labda útja? És a hité? Minderről Zoltán Bettinával beszélgettünk.
Eltérő karakterek, egymást kiegészítő egyéniségek. Nyitottak, lazák és mégis nagyon komolyak. Ritkán szolgálnak együtt és nincs két egyforma nap az életükben. Ahová csak tudják, elviszik az evangéliumot, sajátos missziót folytatnak falun és százezres nagyvárosban.
Victor Andrással beszélgettünk a természettudományok komplex megközelítéséről, az ökotudatosságról, a mértékletesség és a szemléletváltás fontosságáról, valamint a pedagógusok felelősségéről.
Az emberek élni akarnak a romok között is – mondta Bogárdi Szabó István püspök, aki nemrégiben egy küldöttséggel együtt a polgárháború sújtotta Szíriába látogatott. Az egyházvezető szerint példás a közel-keleti keresztyének igyekezete, és most rajtunk a sor, hogy segítsünk a pusztítás elszenvedőinek.
Markusovszy térre nyíló főbejárat, két külön kollégium, hosszú távú finanszírozási modellek – Zsengellér József stratégiai rektorhelyettessel a Károli Gáspár Református Egyetem beruházásairól beszélgettünk.
Jelen vannak a településen, ezt minden értelemben megszeretnék élni. Fiatalok, lelkesek és életrevalók, céljuk, hogy hitelesen képviseljék a hitüket Délegyházán, ahol a semmiből létrejött református gyülekezetet vezetik.
A második otthonukat veszítették el, ám a tragikus tűzeset sorsfordító perceiben valódi szabadulást éltek át. A történtek feldolgozásáról kérdeztük a Ráday kollégisták lelkigondozóját, Bölcsföldi Andrást, aki lelki útjukon kíséri a teológusokat.
A fizikai építkezések mellett lelki építkezésre is szükség van. Nem téveszthetjük szem elől a missziós célokat, ezért az épületek mellett a közösségi életnek is vonzóvá kell válnia.
Ez a fajta írás egy sajátos performansz, amely hatással van alkotóra és végeredményben gyönyörködőre egyaránt – vallja Hári István, aki számos könyvet másolt le kézzel Károli Gáspár Újszövetségétől kezdve William Shakespeare összes művéig. Az íródeákként ismertté lett „előadóművésszel” beszélgettünk.